Apával fogtuk magunkat, és felkerekedtünk (így, hogy már neki is lett biciklije) természetesen két keréken, hogy meghódítsuk a város éppen csak elkészült kerékpárútjait. Sok dicséretet kaptam az úton, hogy milyen ügyes vagyok, ami nem is csoda. Három és fél évesen két keréken, öcsém!
Első utunk apával
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Csak dícsérni tessék!