Apával itthon

Hát eljött ez a nap is. Anya és apa már sokszor beszélt arról, hogy anyának kórházba kell mennie a két tesóm születése előtt elég sok idővel. Két napja elköltözött itthonról. Én meg pont beteg vagyok (vagyis csak lázas voltam, ezért óvodába nem mehetek...), ezért apával vagyunk itthon ketten.

Nagyon sok vicces játékot játszunk, sokat nézek mesét (míg apa valami mást csinál), és többször is  elmentünk itthonról ide-oda.

Tegnap például voltunk anyánál bent a kórházban. Az volt az érdekes, hogy - annak ellenére, hogy infó, infule, inluf, megfázás miatt zárlat van - szinte csak gyerekes látogatókat láttunk. Mivel mindenképpen szerettem volna anyával találkozni, ezért a kórház rejtett oldalbejáratait és titkos alagútjait használva jutottunk el egy elhagyatott részre, ahol se biztonsági őr, se portás, se senki nem zavart minket.

Ahol nappal tömeg van, ott estére már senki.

Anya még a kórházban is vicces.

Jó volt anyával találkozni, de asszem a szüleim kissé túlaggódják az én lelkivilágomat. Kicsit játszottam, anyáék csomagaokat cseréltek, aztán mentünk is haza.

A vacsora tegnap még virsli volt, de apa megígérte, hogy ma már nagyon finomat fog főzni magunknak.... Így, hogy anya nincs itthon, már nemcsak egészségeset, de finomat is ehetünk! :)))